Az év elején hozzáférhetővé vált és ki is merült pályázati
források népszerűsége azt mutatja, hogy itthon is nagy a felhasználói oldali
szándék a napenergia hasznosítására.
Miért is gondolják sokan, hogy a napenergia a jövő
energiaforrása?
Egyes becslések szerint a Földet egy óra alatt érő napsugárzás
energiája nagyobb, mint az egész világon egy év alatt összesen felhasznált
energia mennyisége.
A napenergia hatékony hasznosítására jelenleg két rendszert
alkalmazunk, a termikus (napkollektor) és
a fotovoltaikus (napelem) rendszert.
A napkollektorok a nap hőjét hasznosítják, ezért használati
melegvíz előállítására és fűtés rásegítésre használhatók elsősorban.
A napelemek a nap elektromágneses sugárzását alakítják át
elektromos árammá.
Én személy szerint hosszútávon a fotovoltaikus rendszerek
elterjedésében hiszek.
Az egyre jobb hatékonyság egyre rövidebb megtérülést
eredményez.
Az új technológiák sokoldalú felhasználást tesznek lehetővé.
Ha körülnézünk a használati tárgyaink között az elmúlt
években ugrásszerűen megnőtt a napelemes energia forrásról működő eszközök
száma.
Kerti lámpák, elem lámpák, mobiltelefonok, stb.
Aki napelemes rendszer telepítésében gondolkozik kicsit
elveszettnek érezheti magát a különböző technológián alapuló modulok között.
Jól áttekinthető összefoglalót ad erről a MANAP
Iparági Egyesület (www.manap.hu).
Cellatípus
|
Modul hatásfok
|
Szükséges felület 1 kWp-hez
|
Vékonyfilmes flexibilis
|
6 %
|
|
Vékonyfilmes
|
9 %
|
|
Polikristályos
|
13,9 %
|
|
Monokristályos
|
14,9 %
|
|
Hibrid monokristályos
|
19 %
|
Vékonyfilmes flexibilis:
Ezeket a modulokat jellemzően ipari alkalmazásra tervezték,azonban olyan tetők esetében is megoldást nyújtanak, ahol a hagyományos napelemeket – súlyuk, vagy a hely fekvése miatt -nem lehet a tetőre integrálni. Főként a lapos-, könnyű szerkezetes esetleg régi tetők esetében jó alternatívák, hisz ezek kevésbé terhelik meg a tetőszerkezetet. Magas hozam elérésére képesek gyengébb fényviszonyok (szórt fény esetén is), magas hőmérséklet és teljesen sík környezetben is. Nem igényelnek rögzítőkészletet, ragasztással vagy csavarozással helyezzük el a tetőn vagy egyéb felületeken.
Vékonyfilmes:
Ezek a modulok a kristályos moduloknál nagyobb felületet igényelnek, azonban már rendkívül kedvező áron beszerezhetőek. A tájolásra és az árnyékolásra kevésbé érzékenyek és a szórt fényt is jól hasznosítják, így szinte bármilyen alkalmazási körülmény között is átlagon felüli teljesítmény elérésére képesek. Ahogy az a táblázatból is látszik, hogy a Japánban készülő modulok hatásfoka általánosan 9%-os.
Polikristályos:
A polikristályos modulok a vékonyfilmeseknél jelentősen kisebb felületet igényelnek, így 1 kWp teljesítményhez 11 m2 (flexibilis esetén 16 m2) helyett már csak 7,2 m2 felület kell 13,9%-os modulhatásfok mellett. Szintén kedvező áron elérhető, azonban leginkább földi telepítés során használják és inkább a direkt fény hasznosítására alkalmas.
Monokristályos:
Ezek a modulok már kisebb helyigényűek, hiszen 1 kWp rendszerhez már 6,7 m2 felület elegendő. Ezek a napelemek szinte bármilyen tetőre felszerelhetőek. Főként a direkt fényhasznosítására alkalmasak. A minőségi modulok hatásfoka már eléri a 15%-ot.
Hibrid monokristályos:
Az egyik legmodernebb cellatechnológia a japán Sanyotól. A gyártási eljárássorán a modulokba kimondottan azonos jellegű és karakterisztikájú cellákat válogatnak össze, ezzel magas teljesítményt érnek el. Ezek a modulok az egyik legmagasabb hatásfokkal és éves hozammal rendelkeznek. Ez annak köszönhető, hogy a cella a vékonyfilmes és monokristályos technológia tulajdonságait kombinálja. A SANYO HIT napelem cella monokristályos hibrid lapokból áll, amelyeket vékony amorf szilícium réteggel vonnak be. Ennek köszönhető az akár 21,6%-os cellahatásfok, 19%-os modul hatásfok. 1 kWp rendszer telepítéséhez már 5 m2 tetőfelület is elegendő. A szórt és a direkt fényt is kiválóan tudja hasznosítani.
